A gondolkodás a legmagasabb rendű, csak az emberre jellemző pszichikus működés, amely a valóság megismerésére irányul, és azt közvetett, nem szemléletes, hanem elvont, fogalmi síkon teszi lehetővé. A gondolkodás mindig folyamat, amely során régi ismereteink azt az utat, amelyen az ember a probléma felismerésétől egészen a megoldásig jut el.

Ez a folyamat öt fázisból áll:

1.    A probléma teljes és részleges felismerése, megértése és megfogalmazása.
2.    Ténymegállapítás
Tisztázni kell, hogy mi az ismert és mi az ismeretlen, mi a lényeges s lényegtelen, fontos és elhanyagolható a problémában, feladatban. Csak így juthatunk el odáig, hogy világossá válik, és teljes egészében meg-fogalmazódik a probléma.
3.    Módosítás, próbálkozás
A probléma tisztázása után gondolkodásunk rendszerint beállítódik      egy vagy több irányba, amelyen belül keressük a helyes megoldást.
Ha a beállítódásunk nem jó, akkor feltehetően a megoldásunk, döntésünk nem lesz megfelelő.
4.    Megoldás – döntés
A ténymegállapítások és a megoldási alternatívák alapján kell a helyes megoldást választani. A döntésünkért a felelősséget vállalni kell. Ha nem rendelkezünk megfelelő hatáskörrel, akkor a döntésre jogosult személy részére megoldási javaslatot készítünk.
5.    Kritika, ellenőrzés
Döntésünket, illetve annak eredményét, hatását ellenőriznünk kell.
A helyesen gondolkodó ember mindig kritikus saját gondolkodási termékeivel szemben és  bizony kritikusan – de előítéletek nélkül – szemléli azt is, amire mások jöttek rá.

Végezetül soha ne felejtsük el, hogy a gondolkodási folyamatot érzelmek is kísérik, például: bizonytalanság – magabiztosság, csüggedés – lelkesedés, kudarctól való félelem – siker iránti vágy.

Kétféle gondolkodásmódot különíthetünk el, amelyek a probléma megoldást segítik: az analitikus és a kreatív típusút. Ezek főbb jellemzőit szemlélteti a következő táblázat:

Az analitikus gondolkodásmód logikus, amelynek eredményeképpen egyetlen vagy néhány megoldás születik. A kreatív gondolkodásmód a képzelőerőre épült, és számtalan lehetséges válaszhoz vagy ötlethez vezet.

Érdekesség, hogy az üzleti világban a kreatív gondolkodást messze az analitikus elé helyezik. Az álláshirdetések szinte kivétel nélkül ezt támasztják alá, pedig a feladatok sokszínűsége megköveteli, hogy gondolkodásunkban az analitikus és a kreatív jelleget egyformán erősítjük. Természetesen az egyes munkakörökben más és más súllyal szerepel az egyik vagy a másik.

Például egy alapkutatást végző tudós hallatlan képzelőerővel rendelkezik, de a kísérletek során rendkívül precízen, pontosan kell leírnia az egyes jelenségeket, és lépésről-lépésre kell az ok-okozat összefüggéseire választ kapnia. Avagy egy üzleti tárgyalás során a számításokat logikusan kell el-végezni, míg a nem várt eseményekre kreatívan érdemes reagálni.