A Johari-ablak

„Egyéni hatékonyság” címmel Dr. Barlai Róbert írt kiváló tanulmányt e témakörben. Ezt és Rudas János „Delfi örökösei” művét is figyelembe véve mutatjuk be a Johari-ablak lényegét. Az önismeret elég széleskörűen használt és vizuálisan is jól látható egyszerű modellje a Johari-ablak, melynek kidolgozói Joseph Luft és Harrington Ingham pszichológusok.

A területek közötti határok egymással összefüggenek. Erősségüket, domináló jellegüket befolyásolja:

  • az adott személyiség,
  • az általános és a helyi kultúra,
  • a szituáció,
  • az „én” és a „mások” közötti kapcsolat jellege.

a)    A nyitott én területbe tartozik mindazon tulajdonság, viselkedési mód, adottság és képesség, amelyeket az egyén ismer, és azok, akikkel kapcsolatot tart, mindezt tudják is róla. Régi mondás szerint a messziről jött ember azt mond, amit akar. De ne feledjük, csak addig, amíg meg nem ismerik. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a pályázatoknál, a vezetői kiválasztásnál minél több oldalról ismerjük meg a jelentkezőket. A nyitott terület kitágítása az egyén és környezete számára is fontos, mert nagyobb lehetőséget nyújt a kiteljesedéshez. A probléma akkor merül fel, amikor a nyitott terület annyira megnyílik, hogy már az intim szférák is nyilvánossá válnak. Ez esetben a vezető megjegyzések kereszttüzébe kerülhet, mi több a tekintélye is meginoghat.

b)    Vak én a személyiségnek azokat a területeit jelenti, amelyeket ő nem ismer, de mások jól, vagy hiányosan, ismernek. Sokszor előfordul, hogy olyan adottságokkal rendelkezünk, amelyekről fogalmunk sincs, viszont a szülő, edző, vezető esetleg felismeri és elindít bennünket egy-egy pályán képességeink kifejlesztésére. A vezető – akár akarja, akár nem, akkor is – ellát nevelői, pedagógusi funkciókat. Teszi ezt azáltal, hogy mint modellt akaratlanul is követik a beosztottai. Ha megfelelő légkört tud kialakítani, ha őszinte eszmecsere folyik a közösségben, akkor olyan tulajdonságaira is felhívják a figyelmét, amelyekről nem tud, de nevetségessé tehetik, mi több hátrányosan érinthetik az életben. Ilyen lehet, hogy egy-egy mondatában többször előfordulnak töltelékszavak, mint pl.„izé”, vagy hasonló kifejezés, zavarát a metakommunikációjában fülvakarás, toporgás, zsebkendő szorongatása, nyakkendő igazgatása stb. jelzi.

Az ember önmagát csak akkor tudja fejleszteni és esetleg rossz szokása-it elhagyni, ha sok mély és bensőséges kapcsolata van, amelyekben őszinte visszajelzéseket kap önmagáról.

c)    Rejtett én azt a zárt területet reprezentálja, amelyeket az ember önmagáról ismer, de másokkal nem kíván megosztani, ezért azokat elrejti a többiek elől. Lényegében ezt olyan titoknak tekinti mindenki, amit vagy azért rejt el, mert érzi, hogy szégyellnie kell, vagy boldogságot jelent neki, hogy senki nem tud róla. A rejtett terület nagyságát nagyban befolyásolja a gyermekkori nevelés, az a mikroklíma amiben felnőttünk. Amire kondicionáltak bennünket aszerint nyílunk meg vagy zárkózunk el mások elől. A rejtett terület annál jobban csökken a nyitott terület javára, minél több barátunk van, és minél őszintébb munkahelyi kollektívában dolgozunk. A vezetőnek tiszteletben kell tartania a rejtett én-t. Tisztességes magatartás, szavahihetőség, következetesen igazságos értékrend esetén szinte észrevétlenül feltárulhat a vezető előtt munkatársai rejtett én-jéből egy-egy terület. Ne feledjük, ezzel visszaélni csak egyszer lehet, és örökre bezárul a kapu, ami a másik ember bizalmába vezetett.

d)    Ismeretlen én vagy másképpen nevezve a sötét terület. Ez lényegében megközelíthetetlen az    egyén és környezete számára. Bizonyos körül-mények (baleset) tudat közelbe hozhatják a rejtett énünket.

johari_ablak_2

Hirdetés
Műköröm step by step - leírások
Műköröm minták - műköröm képek
Műköröm zselé - műkörmözéshez
Francia műköröm - köröm minták
Műköröm kellékek - műkörmös
Műkörömépítés - zselés köröm
Körömfutár - ingyenes kiszállítás
Műkörömépítő szakemberek
Műköröm készítés - alaptechnikák
Vállalkozási ismeretek - tananyag
Műkörmös ismeretek - tananyag